Jean-Jacques Rousseau-nak egy igazságot és egy nagy tévedést
köszönhetünk. A nagy igazság az, hogy a civilizáció az embert megrontja;
a nagy tévedés az, hogy az emberiséget minden civilizáció szükségképpen
meg kell, hogy rontsa, és ezért vissza kell térni a természethez. Nem.
(Hamvas Béla)
A civilizációnak igazából sokféle jelentése van, de szerintem ha
meghalljuk ezt a szót akkor egyből a társadalom és a technológiai
fejlődés jut eszünkbe. Az idézet főleg a társadalomra vonatkozik szerintem, ezért én is főleg erről fogok írni.
A nagy igazsággal egyet kell értenem, mert ha ránézünk a mai társadalomra akkor azt vehetjük észre hogy a tudományos/elektronikai fejlődés miatt kezdenek kihalni az emberi kapcsolatok. Erre jó példa az hogyha ránézünk egy társaságra mondjuk egy étteremben vagy más közösségi helyeken akkor annyit látunk hogy szinte mindegyikük kezében ott virít az okostelefon és azt bámulják ahelyett hogy egymással társalognának vagy valami más dolgot csinálnának. Sajnos ezzel a nagy léptű fejlődéssel az is együtt jár hogy az emberek nem igazán figyelnek oda társaikra, legtöbb esetben még tiszteletet sem mutatnak feléjük. Ezek az emberek már csak droid módjára élik az életüket felkelnek-dolgoznak-esznek-aludnak és mindeközben a telefonjaikkal babrálnak és nem érdekli őket semmi külső történés.
A legtöbb ember szerint vissza kéne térni a természethez és mindent a legelejétől kéne elkezdeni hogy ezen változtatni tudjunk, de szerintem elég lenne csak egy korlátot szabni ennek és ezt mindenkinek magának kell elintéznie, mert ha valaki társaságban van akkor ne a képernyőt bámulja.
Szerintem már ott tartunk hogy az emberek a többi emberhez igazodnak, másolják őket. Már arra a szintre jutottunk hogy az emberiséget a civilizáció teljes mértékben átszabja, megrontja és ezen valahogy változtatni kéne és ehhez az első lépés az hogy ezt mindenkinek végig kéne gondolnia magában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése